2017. október 30., hétfő

Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés

Egy csoda. Egyszerűen imádom Grecsót és a könyveit. 
A Harminc év napsütés egy novellagyűjtemény, melyben különböző témák jelennek meg. Mint azt megszokhattuk Grecsótól főleg a szerelem, a család és a falu témájában mozog. Annyira gyönyörű szavakat, kifejezéseket, metaforákat használ, hogy érzem, ahogy simogatja a lelkem. Habár meg kell jegyeznem, továbbra is nehéz Grecsót olvasni, mert olykor képes nyakatekert mondatokat beilleszteni, amit én nem bánok, mert szerintem széppé teszi. Minden történetben megtaláltam önmagam, és leginkább azok tetszettek, amelyek a nagymamájáról szóltak.
Megjegyezés1.: A cím onnan ered, hogy nagyapja egy nyáron 30 napon keresztül vezetett egy naplót az időjárásról, s azalatt a 30 nap alatt végig sütött a nap. 
Megjegyzés2: Aki nem olvasott Grecsót, szerintem ezzel a könyvvel kezdje, mivel regényeiben a szálakat néha képes úgy megbonyolítani, hogy háromszor vissza kell lapozni.
Mindenesetre én imádtam. Grecsót is imádom.

Arany János: Toldi estéje

Attól függetlenül, hogy imádom A. J.-t, és az elmúlt irodalomórák alkalmával ráeszméltem, hogy egy igazi zseni, a Toldi estéje mégsem vált a kedvencemmé - habár lehet a 4es dolgozat, amit kaptam belőle közrejátszhat.
Még mindig gyönyörűen ír, a történet is tetszett, esküszöm jó volt újra találkozni Bencéékkel, de valahogy ez most nem váltott ki belőlem rajongást.